Soha nem koncentráltál még ennyire étkezés közben, amióta a szüleid megtanítottak késsel-villával enni. Lassú, módszeres mozdulatokkal helyezed a szádba a sült hús darabot, miközben feszülten hallgatod a rég nem látott rokont, és próbálsz nem gondolni arra, hogy a halántékodon legördülő verejtékcsepp hamarosan az uborkasalátában landol.
Ha a távoli családtagok látogatása úgy hat rád, mintha egy karóval a seggedben kellene végigülnöd A nürnbergi mesterdalnokot, akkor jobb, ha elkerülöd azokat az országokat, amik épp foci vb-t vagy Olimpiát rendeznek. Ilyenkor minden nép elkezd úgy viselkedni, mintha rég nem látott nagybácsik gyanakvó tekintetének kereszttüzében kellene megvédenie a szűk család becsületét.
Brazíliában már tisztogatják a nyomortelepeket, hogy a világ minden tájáról idecsődülő rokonok biztonságban élvezhessék jövőre a vb-t és 2016-ban az Olimpiát a 12 újonnan épülő stadionban, amelyek közül a legolcsóbb építési költsége is 85 millió dollárra rúg.
De az olimpiai készülődést a kínaiak helyezték igazából új dimenzióba. 2008 előtt a Kínai Kommunista Párt megbízásából több millió köpő zacskót osztottak szét a pekingi polgárok között, hogy visszaszorítsák a szmog miatt elterjedt köpködést, és több ezer önkéntest vetettek be, hogy megtanítsák az embereket tülekedés nélkül sorba állni. Bevezették a Sorban Állás Napját, ami minden hó 11-én a türelem intézménye előtt tiszteleg. Népszerűsége azóta is vetekszik egy 72 ezer négyzetméteres stadionéval, ami a dzsungel közepén várja 40 ezer látogatóját.
